Az ókorban elsősorban az őshazájában (Észak- Afrikában, Nyugat- Ázsiában) folyt a termesztése. Európában a 14. században kezdődött a nagybani termesztése, jelenleg szinte az egész világon ismert és ültetett növény. Magyarországra a törökök hozták be és terjesztették el a 16. században.
Melegebb éghajlaton évelő, nálunk egyéves növény. Rövid, csökevényes főgyökere helyett sokszor dús, vékony járulékos gyökérzetet fejleszt, melyek fonalszerű gyökér- szőrökkel borítottak. 30-35 cm-re megnövő merev szára négyélű, közvetlenül a talajfelszín közelében dúsan elágazik. A szár fiatal korban szürkészöld, erősen szőrös, idősebb korában kopaszodó, kissé pirosló színű. A keresztben átellenes levelek kerek tojásdad alakúak, ép szélűek, tompa csúcsúak. A szürkén molyhos szőrökkel borított fiatal levelek rövid nyéllel kapcsolódnak a szárhoz, válluk lekerekített vagy ék alakú.
Vörösesfehér virágai hetesével-nyolcasával gömbölyű álörvökbe tömörülnek. A két termőlevélből összenőtt felső állású termőből négy makkocskatermés fejlődik. Az igen apró, világosbarna, ovális termések érés után rövid ideig maradnak a csészében, könnyen peregnek.
Mint minden fűszernövény szereti a napos helyeket. Vetése, vagy ültetése előtt alapos gyomtalanítást és még alaposabb trágyázást igényel.
Nyár végén szedjük be a növényeket, amikor virágoznak, vagy mielőtt teljesen virágba borulnának. Legjobb a reggeli órákban, mert akkor a legmagasabb az illóolaj tartalma. Vágjuk le a szárakat a virágfejekkel együtt és hűvös helyen szárítsuk őket. Tegyünk alá egy papírzacskót, hogy arra hulljanak a levelek. Amikor a levelek és a virágok megszáradtak, szedjük le a szárról őket és légmentes edényekben tároljuk.
Felhasználható levesek főleg krumpli- és gombaleves, főzelékek , mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, továbbá húskészítmények (kolbász, hurka), valamint borok ízesítésére. Kacsa, bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét.
Az illóolajok enyhe görcsoldó hatásúak, ezáltal megakadályozzák a kellemetlen teltségérzetet. Az olajok, a cser-és keserűanyagok együttesen nyákoldó hatást fejtenek ki.A majoránnateát gyomor-, bél – és epebántalmak esetén ajánlják. Ezenkívül puffadásnál, hasmenésnél és étvágytalanságnál is segít. A majoránnakenőcsöt csecsemőknél és kisgyermekeknél is alkalmazhatjuk. Ha náthásak, akkor egy kis kenőcsöt kell az orruk alá kennünk, és ettől kitisztul az eldugult orr. Felfúvódásnál a köldök feletti részt be kell dörzsölni egy kis majoránnaolajjal. 10-20 perc múlva megszűnik a puffadás. Idegfájdalmak, ficam és nehezen gyógyuló sebek is jól kezelhetők majoránnakenőccsel.
