Kínából származik ez a rózsafélék családjába tartozó, 2méter magasra is megnövő lombhullató cserje. A babarózsa - Prunus triloba - áprilisban borul virágba. Másik neve szilvarózsa, ami a szilva nemzetségbe tartozására
Magyarországon valószínűleg Széchy Mária (1610-1679) Wesselényi Ferenc gróf felesége honosította meg. Az első példányok elültetésétől a folyamatos termesztésig hosszú időre volt szükség. Az út törést Szeged és környéke vállalta, mert
A paprika őshazája Dél-Amerika trópusi területei. Magyarországon a XIX. század végétől a bolgárkertészet fejlődése indította el az intenzív termesztésbe vonását, valamint nemesítését. Legnagyobb nemesítési körzete Dr. Szalva Péter kutató- nemesítő
Ez a kétség kívül ámulatba ejtő növény nem csak a termésével, hanem annak megjelenésével is okoz meglepetéseket.Ahogy japánban nevezik, a bushukan, egyike a legérdekesebb formájú, mégis ismerősnek tűnő gyümölcsöknek.
A közönséges júdásfa - Cercis siliquastrum - Dél- Európában és Nyugat-Ázsiában, a keleti mediterrán területeken honos, de már évszázadokkal ezelőtt meghonosodott a Földközi- tenger nyugati partvidékén is. Betelepítették az Atlanti-
“...Te fűz, miért nem nyújtózol magasabbra? Miért nem tekintesz fel fényforrásodra? Miért nem ereszted ágaid az égnek Hogy csodálják a Napot, kitől élnek? Miért nem nézel fel az égre Hát
Az udvar nyáron a legszebb, amikor a simogató napsugarak életet lehelnek az legkisebb fűszálba is. Ám akinek kertje van pontosan tudja, milyen macerával jár a növények távgondozása nyaralás alatt. McMenemy
Leletek szerint már az ősmagyarok is termesztették, és fogyasztották. Hazánkban írásban először 1350-ben említik cicer borsó néven. A régebbi szakácskönyvekben gyakran bagolyborsóként szerepel. A XVIII. századik viszonylag gyakori volt, aztán
Dél- Európában őshonos, a földközi- tengeri országokban már régen elterjedt. Közeli rokonságban áll az articsókával, ezt igazolja morfológiai hasonlósága is. Napjainkban Európa nyugati országaiban és délen szórványosan zöldség- és dísznövényként
Ez a cikk azért íródik, hogy helyére tegyünk néhány félreismert növény nevét.
Ha májusban mezőn sétálunk a búzatáblák elhagyhatatlan virága az a csodaszép kék virág, amelyet szokta égi virágnak nevezni. A mezei csokor kelléke, a népi hímzés egyik motívuma és a fáradt
„Nézzétek a mezők liliomát, hogyan nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek- fonnak”.